Jászkarajenő

Selected for Google Maps and Google Earth

A község rövid története az első templom építéséig

_1. Fényes Elek: Magyarország Geographiai Szótára II. kötetének 177. oldalán az alábbi rész olvasható Karáról:

„Kiadta Fényes Elek, Pesten 1851-ben, melyben minden város, falu és puszta, betűrendben körülményesen leíratik."

Kara puszta a Jászsághoz tartozik, a 1/2 Fényszaru, 1/2 Alsószentgyörgy bírja. Határa nagyobb részt homokos és tanyák vannak rajta. Fekszik: Pest megyei Törtei helység mellett.

A Váczi Egyházmegye Történeti Névtára I. 348. lapján ez áll:

„Jászkarajenő nagyközség, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyében a Szolok-Félegyházi vasút mellett. Posta, telefon helyben, vasútállomás Vezsenyben van. Csak 1860-ban alakult községgé Kara-Fényszaru, Kara-Szentgyörgy és Jenő-pusztákból. 1876-ban bekebelezték Pestvármegyébe és 1877-ben nyert vásárszabadalmat. Kara előfordul azon jászkun községek közt, melyeknek lakóit Róbert esztergomi érsek megkeresztelte, tehát a XIII. században már lakott hely volt. Okmányban csak 1548-ban fordult elő az egri vár adókönyvében, 1577-ben mint 19 jobbágytól és 4 zsellértől lakott hely. 1626-ban a nagykőrösiek bérlik már mint pusztát. III. Ferdinánd király 1649-ben Vadászi Pál füleki kapitánynak adományozza. Az 1700. évi összeírás szerint még mindig a körösiek haszonbérelték és területén templom is volt. Csak azután néptelenedett el. Jenewa Hunyadiak korában külső Szolnok vármegyében részben a Jenéi család, részben Mátyás király birtoka. Mátyás király 1469-ben engedélyt adott Jenéi Péternek és Lázárnak, hogy Jenő és Istvánháza közt révet állítsanak a Tiszán. A török hódoltság idején 1573-74-ben Jenova néven 250 akcse haltizedet, Karafalu pedig 1562-64-ben 11250 akcse adót fizetett és salétro-mos falu lett. Földesurai voltak: Mocsáry Ferenc és Földváry Mihály. A Pongrácz-féle térképen látható Tiszajenő temploma és az Informatio a katholikus helységek közé sorozza. Licendátusa ekkor Tompái Mihály volt és még 1718-ban is licendáta volt, tehát csak később néptelenedett el.

Csak a XIX. század elején kezdett ismét benépesedni, s akkor egy-házilag Kara Tószeghez, Jenő Cibakházához tartozott. Mikor lakosságuk már fölszaporodott, és községgé alakultak, 1860-ban templomot kezdtek építeni, melyet két év múlva elkészülvén, Nagyboldogasszony tiszteletére áldott meg a kerületi esperes. E templomot 1908-ban mintegy 35000 korona költséggel kifestették, és berendezték, amihez legtöbbet járul Lipthay Arthurné Ajtai Kovács Edith. Az első templom fölépítése után mindjárt helyi káplánt kértek, 1863-ban lelkészséget szerveztek, melyet Peitler püspök 1879-ben plébániává emelt. Anyakönyvek 1863-ben kezdődnek. Kegyura, az 1864. királyi kiváltságlevél alapján a községi képviselőtestület. Egyházi nyelve magyar.

Részei: Alsókara, Felsőkara, Jenő és Tetővár. Hozzátartozik még a politikailag Nagykőröshöz csatolt Tetétlen puszta. Árpád vezér Zalán ellen vonulva, a tetétleni dombon szállott táborba. A váczi püspökség tizedlajstroma falunak mondja. 1476-ban a nyársapátiak birtoka, azután Kinizsy Pálné birtoka, akinek halála után János király Werbőczy Istvánnak adományozta. A török hódoltság alatt elpusztult, s csak legújabb időben népesítették be ismét.

Lakosainak száma: Rk. 5764, ref.: 472 templommal, ág.: 8, izr.: 154 templommal.

Tetétlenpusztán: rk. 685. ref. 95. izr. 4_ .

Sulinet.hu

Show more
Show less
Save Cancel Want to use bold, italic, links?

Sign up to comment. Sign in if you already did it.

Photo details

  • Uploaded on July 8, 2008
  • © All Rights Reserved
    by Héda Károly *Earl*
    • Camera: NIKON CORPORATION NIKON D70s
    • Taken on 2008/07/07 14:48:52
    • Exposure: 0.006s (1/160)
    • Focal Length: 44.00mm
    • F/Stop: f/9.000
    • Exposure Bias: 0.00 EV
    • No flash

Groups