This is how your name and profile photo will appear on Panoramio if you connect this Google+ account.
You cannot switch to a different account later.
Learn more.
Alt Ofen
Unmapped photos are not selected for
Google Earth or Google Maps
Közvetlen bizonyíték:Kályho-Őskohó-avagy-Alt Ofen ahogy elnyomóink hívták az ősí területünket!
A mészkőégető kemencéket mindíg! a bánya közelében hozták létre hogy ne kelljen a követ messzire szállítani.Hegyoldalban építették-földdel borították a megfelelő hőmérséklet elérése érdekében,ezeket később élelem tárolására használták.Forrás:Mészkőégetési munkák
Gesta Hungarorum:(Buda-Bleda) azt a várat, amelyet Atilla Sicambria városa mellett épített és Atillának neveztetett el, a saját nevéről Budának mondta... A magyarok azt a várat és várost manapság is Budának hívják, a németek pedig hol Ecelburgnak, vagyis Atilla várának, hol Ofennek, a mészkőégető kemencékről.”
Ezen a fotón egy pince maradványa látható, a helyétől függetlenül. A tippem Budakalász környéke. Ajánlom még a Balaton-felvidéki erőket, ott is lehet hasonló "ősi takarmánytárolókat" fotózni. Egyébként takarmányt nem dohos pincében szokás tárolni, hanem jól szellőző, akár emelt padlójú épületben.
Jóval később tárolták csürben a takarmányt.
De különben is én azt írtam élelem tárolására használták.Egykor egy épülethez csatlakozott.
Mészkőégetési munkák. A neten megtalálható.
Amióta létezik mezőgazdaság, azóta van csűr is. Már az őskorban is építettek erre a célra hatalmas épületeket. http://www.leventevezer.extra.hu/Magyarostortenet.pdf
A várakban gondolom annyi terményt tároltak egyszerre, amennyire szükség lehetett.
Ki tudja, mi célt szolgálhattak ezek a boltozatos épületmaradványok? Egy biztos, réges-régi épületek köveiből építették szárazon és egyáltalán nem biztos, hogy pincék voltak. Bár ezt a legegyszerűbb megállapítani, hisz a szőlőtermesztésnek nyoma van a régi írásokban.
Hagyjuk már ezt a borospince teóriát. Ezek nem borospincék! Szőlőt meg nem a hegyek tetején termesztettek, így oda ne tegyen telkeket.A lefutó vonalak falak ma is látható nyomai.Itt kőből épült város volt már időszámításunk előtt is! Több mint 10 réteg rakódik egymásra.
A községről szóló következő részletesebb leírás 1877-ből származik Galgóczy Károly megyemonográfiájában:
„Kaláz német, szerb, magyar falu, Békás-Megyeren fölül 1/4 mfld, ugyancsak a megyeútban, Pomáztól, mely utolsó postája 1/2 mfld, a Duna nyílt lapályára bocsátkozó hegylábnál, a Dunától jó 1/2 mfldre.(...) A község belrendezettsége nem egészen szabályos; de főutszája, melyen a megyeút végigmegy, elég széles, jó épületeket s több cserepeset mutathat. A határ 3435 katastr. hold; az úrbér osztályzat szerint első osztályú. Vannak csakugyan a síkon fekete jó tisztabúza földei is; de fő kincse terjedelmes szőlőhegyében van. Ennek dézsmaváltsága 1872-ben foganatosíttatott. A tagosítás és úrbéri elkülönzés szintén megtörtént. Ez után mindjárt kiirtottak az uraságok 400 hold erdőt; a lakosság pedig legelőilletőségét egészen felszántotta. Tagosítás óta a birtokok holdanként és egyes darabonként [el]adogattatnak. A határ alsó részén a Dunaparton van egy jó anyaggal bővelkedő téglaégető, mely míg a budapesti építkezések a közelebb múlt években élénken folytak, bőven szolgáltatta ide a jó építési anyagot."
A 19. század utolsó két évtizedében komoly változás következett be a község gazdasági életében.
Az évszázadokon át Európa-szerte híres bortermelésnek 1882-ben szinte egy csapásra véget vetett a filoxéra.
Forrás: http://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/magyarorszagikisebbsegek/2009/nemetek/Budakalasz/Kalaszisvabokkronikasai/pages/003kalizok.htm
Eddig nem találtam nyomát, hogy pont a Kevélyek ÉSZAKKELETI oldalában lett volna szőlőművelés a filoxéra előtti időkben.
Mivel szőlősgazda családjából származom, úgy tudom, hogy a pincét (présházat) nem a szőlőparcella felső végébe szokták építeni, hanem az aljába. Ugyanis a szőlőt szüretelők a termést nem fölfele cipelték régen sem a puttonyban, hanem lefelé.
Galgóczy szerint "a Duna nyílt lapályára bocsátkozó hegylábnál, a Dunától jó 1/2 mfldre." A Dunától a Kevélyek nem fél mérföldre vannak. Az a hegy egy másik hegy, úgy híjják, hogy Ezüsthegy.
No de itt is a bizonyíték az általad berakott írásban: "szőlőműveléssel (Ezüsthegy, Manatovác déli lejtői),"
Egyébként jó írás köszi! :-)
A Galgóczy idézet (Dunától jó 1/2 mfldre) magáról a faluról szól. A másik idézet a 14. századi falut írja le, ami a törökök alatt elnéptelenedik. A filoxéra elötti szõlõkrõl sajnos pontosan nem ír. A "terjedelmes szõlõhegy" és a kiírtott 400 hold erdõ viszont utal a mostani erdõ helyén egykor volt szõlõkre. Pincét építhetik a parcella tetejéhez is , ha úgy közelebb van az úthoz. Igazából mindenféle variáció elõfordul.
Amit betettél idézet semmit nem bizonyít abból, amit állítasz, sőt inkább az ellenkezőjét.
"Felsorolják a község határához tartozó 38 dűlőnevet, köztük van a „»Kevély« délről éjszak felé emelkedő erdőhegy, cser és tölgyfákkal, "
Nem ismered a helyet, fogalmad sincs a szőlőtermesztésről.Szőlőt déli lejtőkön szoktak termeszteni és nem északkeleti meredélyen. Évszázadokra telepítik, hisz hosszú évek telnek el, mire az normál mennyiségű bort ad. Ez a hely bővelkedik ilyen napsütötte helyekben.
Nem állítom, hogy Pajzsvivőnek úgy van igaza, ahogy most azt olvashatod, de ő folyamatosan kutat a terepen és amit talál, azt kirakja nekünk.
Lehet követni a példáját és meg is lehet cáfolni az állításait. No de nem fotelból, rosszindulatúan kötözködve.(Ráadásul teljesen másra bizonyíték idézeteket feltéve.) :o)
Ja, az idézet a Kevély oldalában növő erdőkről 1864-ből való: "Felsorolják a község határához tartozó 38 dűlőnevet, köztük van a „»Kevély« délről éjszak felé emelkedő erdőhegy, cser és tölgyfákkal, "
Tehát ír a filoxéra előtti időkről.
A Kevély északkeleti oldalában NEM termesztettek szőlőt.
Comments (13)
Közvetlen bizonyíték:Kályho-Őskohó-avagy-Alt Ofen ahogy elnyomóink hívták az ősí területünket! A mészkőégető kemencéket mindíg! a bánya közelében hozták létre hogy ne kelljen a követ messzire szállítani.Hegyoldalban építették-földdel borították a megfelelő hőmérséklet elérése érdekében,ezeket később élelem tárolására használták.Forrás:Mészkőégetési munkák Gesta Hungarorum:(Buda-Bleda) azt a várat, amelyet Atilla Sicambria városa mellett épített és Atillának neveztetett el, a saját nevéről Budának mondta... A magyarok azt a várat és várost manapság is Budának hívják, a németek pedig hol Ecelburgnak, vagyis Atilla várának, hol Ofennek, a mészkőégető kemencékről.”
Ön bizonyára TUDJA hol készítettem a fényképem, hogy ilyen meglátásai vannak. Kérem írja meg.
Ezen a fotón egy pince maradványa látható, a helyétől függetlenül. A tippem Budakalász környéke. Ajánlom még a Balaton-felvidéki erőket, ott is lehet hasonló "ősi takarmánytárolókat" fotózni. Egyébként takarmányt nem dohos pincében szokás tárolni, hanem jól szellőző, akár emelt padlójú épületben.
Jóval később tárolták csürben a takarmányt. De különben is én azt írtam élelem tárolására használták.Egykor egy épülethez csatlakozott. Mészkőégetési munkák. A neten megtalálható.
Amióta létezik mezőgazdaság, azóta van csűr is. Már az őskorban is építettek erre a célra hatalmas épületeket. http://www.leventevezer.extra.hu/Magyarostortenet.pdf A várakban gondolom annyi terményt tároltak egyszerre, amennyire szükség lehetett.
Ki tudja, mi célt szolgálhattak ezek a boltozatos épületmaradványok? Egy biztos, réges-régi épületek köveiből építették szárazon és egyáltalán nem biztos, hogy pincék voltak. Bár ezt a legegyszerűbb megállapítani, hisz a szőlőtermesztésnek nyoma van a régi írásokban.
Hagyjuk már ezt a borospince teóriát. Ezek nem borospincék! Szőlőt meg nem a hegyek tetején termesztettek, így oda ne tegyen telkeket.A lefutó vonalak falak ma is látható nyomai.Itt kőből épült város volt már időszámításunk előtt is! Több mint 10 réteg rakódik egymásra.
A községről szóló következő részletesebb leírás 1877-ből származik Galgóczy Károly megyemonográfiájában:
„Kaláz német, szerb, magyar falu, Békás-Megyeren fölül 1/4 mfld, ugyancsak a megyeútban, Pomáztól, mely utolsó postája 1/2 mfld, a Duna nyílt lapályára bocsátkozó hegylábnál, a Dunától jó 1/2 mfldre.(...) A község belrendezettsége nem egészen szabályos; de főutszája, melyen a megyeút végigmegy, elég széles, jó épületeket s több cserepeset mutathat. A határ 3435 katastr. hold; az úrbér osztályzat szerint első osztályú. Vannak csakugyan a síkon fekete jó tisztabúza földei is; de fő kincse terjedelmes szőlőhegyében van. Ennek dézsmaváltsága 1872-ben foganatosíttatott. A tagosítás és úrbéri elkülönzés szintén megtörtént. Ez után mindjárt kiirtottak az uraságok 400 hold erdőt; a lakosság pedig legelőilletőségét egészen felszántotta. Tagosítás óta a birtokok holdanként és egyes darabonként [el]adogattatnak. A határ alsó részén a Dunaparton van egy jó anyaggal bővelkedő téglaégető, mely míg a budapesti építkezések a közelebb múlt években élénken folytak, bőven szolgáltatta ide a jó építési anyagot."
A 19. század utolsó két évtizedében komoly változás következett be a község gazdasági életében.
Az évszázadokon át Európa-szerte híres bortermelésnek 1882-ben szinte egy csapásra véget vetett a filoxéra. Forrás: http://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/magyarorszagikisebbsegek/2009/nemetek/Budakalasz/Kalaszisvabokkronikasai/pages/003kalizok.htm
Van egy apró bibi... Ahol a kép készült soha nem volt Budakalász!!!
Ezt nem is állítottam. A Kevely oldalában 1882-ig termesztett szõlõkrõl van szó.
Eddig nem találtam nyomát, hogy pont a Kevélyek ÉSZAKKELETI oldalában lett volna szőlőművelés a filoxéra előtti időkben. Mivel szőlősgazda családjából származom, úgy tudom, hogy a pincét (présházat) nem a szőlőparcella felső végébe szokták építeni, hanem az aljába. Ugyanis a szőlőt szüretelők a termést nem fölfele cipelték régen sem a puttonyban, hanem lefelé. Galgóczy szerint "a Duna nyílt lapályára bocsátkozó hegylábnál, a Dunától jó 1/2 mfldre." A Dunától a Kevélyek nem fél mérföldre vannak. Az a hegy egy másik hegy, úgy híjják, hogy Ezüsthegy. No de itt is a bizonyíték az általad berakott írásban: "szőlőműveléssel (Ezüsthegy, Manatovác déli lejtői)," Egyébként jó írás köszi! :-)
A Galgóczy idézet (Dunától jó 1/2 mfldre) magáról a faluról szól. A másik idézet a 14. századi falut írja le, ami a törökök alatt elnéptelenedik. A filoxéra elötti szõlõkrõl sajnos pontosan nem ír. A "terjedelmes szõlõhegy" és a kiírtott 400 hold erdõ viszont utal a mostani erdõ helyén egykor volt szõlõkre. Pincét építhetik a parcella tetejéhez is , ha úgy közelebb van az úthoz. Igazából mindenféle variáció elõfordul.
Amit betettél idézet semmit nem bizonyít abból, amit állítasz, sőt inkább az ellenkezőjét. "Felsorolják a község határához tartozó 38 dűlőnevet, köztük van a „»Kevély« délről éjszak felé emelkedő erdőhegy, cser és tölgyfákkal, " Nem ismered a helyet, fogalmad sincs a szőlőtermesztésről.Szőlőt déli lejtőkön szoktak termeszteni és nem északkeleti meredélyen. Évszázadokra telepítik, hisz hosszú évek telnek el, mire az normál mennyiségű bort ad. Ez a hely bővelkedik ilyen napsütötte helyekben. Nem állítom, hogy Pajzsvivőnek úgy van igaza, ahogy most azt olvashatod, de ő folyamatosan kutat a terepen és amit talál, azt kirakja nekünk. Lehet követni a példáját és meg is lehet cáfolni az állításait. No de nem fotelból, rosszindulatúan kötözködve.(Ráadásul teljesen másra bizonyíték idézeteket feltéve.) :o)
Ja, az idézet a Kevély oldalában növő erdőkről 1864-ből való: "Felsorolják a község határához tartozó 38 dűlőnevet, köztük van a „»Kevély« délről éjszak felé emelkedő erdőhegy, cser és tölgyfákkal, " Tehát ír a filoxéra előtti időkről. A Kevély északkeleti oldalában NEM termesztettek szőlőt.