This is how your name and profile photo will appear on Panoramio if you connect this Google+ account.
You cannot switch to a different account later.
Learn more.
1977-ben alapították a Bükki Nemzeti Parkot, hazánk első hegyvidéki, erdős nemzeti parkját. Megalapításának legfőbb célja, hogy hosszú távon megőrizze a Bükk-hegység élő és élettelen természeti kincseit, a jellegzetes tájképet és a hagyományos gazdálkodási formákat. A Bükk-hegység egyik legizgalmasabb területe annak déli része, kiegészülve a hozzá közvetlenül kapcsolódó Bükkaljával. A Dél-Bükk peremén a hegység fő tömegét adó mészkő mellett az egykori vulkanizmus nyomait is megtaláljuk.
Szép példája ennek a Kő-völgy szurdoka, vagy a jellegzetes kaptárkövek kúpjai. A Bükkalja dombjai fokozatosan simulnak bele a Borsodi Mezőségbe. Arculatát leginkább az észak-déli irányban futó patakvölgyek és a köztük lévő, hosszan elnyúló hordalékkúp dombok határozzák meg. A változatos geológiai környezet mögött nem marad el az élővilág sokszínűsége sem. A hegyek lejtőit elsősorban tölgyesek (zömmel cseres-tölgyesek és gyertyános-kocsánytalan tölgyesek) borítják, de a hűvösebb északi oldalakon már megjelennek a Bükk belső és északi térségeire jellemző bükkösök, a szűk völgyekben pedig szurdokerdők díszlenek.
A sziklásabb, nyílt, kopár területek értékes élőhelyei a sziklagyepek, melyeket a betelepített muflon csapatai elsősorban taposásukkal (erózió megindítása, mechanikai károsítás) veszélyeztetnek. A változatos élőhelyek nagyon gazdag növény és állatvilágnak adnak otthont, melyeknek csak elenyésző töredékét láthatjuk a képeken. A Bükkalja dombjaira is kifutnak az erdők, de itt már kisebb kiterjedésben találkozhatunk velük. Megtalálható itt egy erdőtársulás, a tatárjuharos-lösztölgyes, mellyel sajnos már csak kevés helyen találkozhatunk az országban, de a Bükkalján még megmaradt néhány szép foltja.
Régi térképekről tudjuk, hogy az egész Bükkaljára jellemző volt a kiterjedt legelők jelenléte, míg a völgytalpi, patakokat kísérő nedves réteket kaszálóként hasznosították. Sajnos mára az állattartás jelentősen visszaszorult, ezért a legelők és a kaszálók sok helyen elvesztették funkciójukat, becserjésedtek, vagy ahol a terepviszonyok engedték, felszántották azokat.
Napjainkban pozitív változásoknak lehetünk tanúi. Igaz, hogy kis mértékben, de emelkedik az állattartók száma, újra jószágok járják a felhagyott legelőket. A természetvédelem igyekszik ezt a folyamatot támogatni, bízva abban, hogy az utókor is gyönyörködhet majd a Dél-Bükkre és a Bükkaljára oly jellemző, famatuzsálemek által őrzött fás legelőkben és azok gazdag élővilágában.
A természeti értékek, a lenyűgöző tájak megcsodálhatók, hiszen a Bükköt behálózzák a jelzett turistautak, melyek szabadon látogathatók. A kedves kiránduló, turista a védett területeken gyakran összefuthat zöld egyenruhát, azonosító jelvényt viselő természetvédelmi őrökkel. Az ő feladatuk többek között a természetvédelmi értékek őrzése, védelme, a hatályos jogszabályok betartatása. A természetvédelmi őr intézkedésre és fegyverviselésre jogosult hivatalos személy. Kérem, működjenek velünk együtt, hiszen közös érdekünk, hogy páratlanul gazdag természeti környezetünket megőrizzük a következő nemzedékek számára!
Comments (1)
Tájaink és kincseink
Dél-Bükk - Bükkalja
1977-ben alapították a Bükki Nemzeti Parkot, hazánk első hegyvidéki, erdős nemzeti parkját. Megalapításának legfőbb célja, hogy hosszú távon megőrizze a Bükk-hegység élő és élettelen természeti kincseit, a jellegzetes tájképet és a hagyományos gazdálkodási formákat. A Bükk-hegység egyik legizgalmasabb területe annak déli része, kiegészülve a hozzá közvetlenül kapcsolódó Bükkaljával. A Dél-Bükk peremén a hegység fő tömegét adó mészkő mellett az egykori vulkanizmus nyomait is megtaláljuk.
Szép példája ennek a Kő-völgy szurdoka, vagy a jellegzetes kaptárkövek kúpjai. A Bükkalja dombjai fokozatosan simulnak bele a Borsodi Mezőségbe. Arculatát leginkább az észak-déli irányban futó patakvölgyek és a köztük lévő, hosszan elnyúló hordalékkúp dombok határozzák meg. A változatos geológiai környezet mögött nem marad el az élővilág sokszínűsége sem. A hegyek lejtőit elsősorban tölgyesek (zömmel cseres-tölgyesek és gyertyános-kocsánytalan tölgyesek) borítják, de a hűvösebb északi oldalakon már megjelennek a Bükk belső és északi térségeire jellemző bükkösök, a szűk völgyekben pedig szurdokerdők díszlenek.
A sziklásabb, nyílt, kopár területek értékes élőhelyei a sziklagyepek, melyeket a betelepített muflon csapatai elsősorban taposásukkal (erózió megindítása, mechanikai károsítás) veszélyeztetnek. A változatos élőhelyek nagyon gazdag növény és állatvilágnak adnak otthont, melyeknek csak elenyésző töredékét láthatjuk a képeken. A Bükkalja dombjaira is kifutnak az erdők, de itt már kisebb kiterjedésben találkozhatunk velük. Megtalálható itt egy erdőtársulás, a tatárjuharos-lösztölgyes, mellyel sajnos már csak kevés helyen találkozhatunk az országban, de a Bükkalján még megmaradt néhány szép foltja.
Régi térképekről tudjuk, hogy az egész Bükkaljára jellemző volt a kiterjedt legelők jelenléte, míg a völgytalpi, patakokat kísérő nedves réteket kaszálóként hasznosították. Sajnos mára az állattartás jelentősen visszaszorult, ezért a legelők és a kaszálók sok helyen elvesztették funkciójukat, becserjésedtek, vagy ahol a terepviszonyok engedték, felszántották azokat.
Napjainkban pozitív változásoknak lehetünk tanúi. Igaz, hogy kis mértékben, de emelkedik az állattartók száma, újra jószágok járják a felhagyott legelőket. A természetvédelem igyekszik ezt a folyamatot támogatni, bízva abban, hogy az utókor is gyönyörködhet majd a Dél-Bükkre és a Bükkaljára oly jellemző, famatuzsálemek által őrzött fás legelőkben és azok gazdag élővilágában.
A természeti értékek, a lenyűgöző tájak megcsodálhatók, hiszen a Bükköt behálózzák a jelzett turistautak, melyek szabadon látogathatók. A kedves kiránduló, turista a védett területeken gyakran összefuthat zöld egyenruhát, azonosító jelvényt viselő természetvédelmi őrökkel. Az ő feladatuk többek között a természetvédelmi értékek őrzése, védelme, a hatályos jogszabályok betartatása. A természetvédelmi őr intézkedésre és fegyverviselésre jogosult hivatalos személy. Kérem, működjenek velünk együtt, hiszen közös érdekünk, hogy páratlanul gazdag természeti környezetünket megőrizzük a következő nemzedékek számára!