Ferencvárosi Főplébánia Assisi Szt. Ferenc templom

Selected for Google Maps and Google Earth

Comments (1)

József Király on May 22, 2010

A Ferencvárosi Főplébánia Assisi Szt. Ferenc temploma (IX. kerület Bakáts tér) Lehet, hogy a jó, az értékes megvalósulását sokszor tragédia indítja el? A Ferencváros mélyen fekvő részein ez a tragédia az 1838. évi árvíz volt, amely a tér délnyugati sarkán 1822 óta álló kis templomot ugyan nem döntötte össze, de a 8 m magas víz hatására falait meg kellett támasztani, végül pedig Pest város tanácsa 1865-ben veszélyesnek nyilvánította és bezáratta az addigra már rogyadozó épületet. Ugyanabban az évben a tanács felkérte Ybl Miklóst és Steindl Imrét, hogy készítsenek vázlatterveket új 2000 lelket befogadó templom építésére. Akkoriban úgy tartották, hogy templomot csak a középkor két nagy divatja szerint román, ill. gót stílusban lehet építeni. Ennek megfelelően Ybl neoromán, Steindl pedig neogót stílusú tervet nyújtott be. A tanács az olcsóbban megvalósítható és fenntartható neoromán stílusban készített tervet fogadta el, így Ybl kapta a megbízást a végleges tervek elkészítésére és a kivitelezés felügyeletére. Adódik az összehasonlítás Steindl Rózsák terén 1901-ben felszentelt neogótikus stílusú Szt. Erzsébet templomával, amit elkészülte óta többször teljesen fel kellett újítani, de folyamatos karbantartása is nehezebb és drágábban megoldható feladat. A szintén neogót stílusban 1896-ra megújított budavári Nagyboldogasszony (Mátyás) templom is egy generáció életében másodszor szorul teljes rekonstrukcióra. A kivitelezés 1867-ben kezdődött és 1870-ben már felszentelték a Rottenbiller Lipót főpolgármester javaslatára készült altemplomot. A javaslat azért született mert a szentmiséket 1865-től a szomszédos iskolában szűkös helyen kellett tartani. Ez az "oszloperdős" csarnok, amely a templom szentélye és kereszthajója alatt húzódik, a maga 22 oszlopon nyugvó kis kupoláival és keresztboltozataival ma is lenyűgöző hatást tesz a belépőre. Ybl teljesítményét ezzel kapcsolatban művészettörténészek is elismerik, ugyanakkor amikor a felső templomot több bírálat is éri részükről. A kényszerűségből alkalmazott román stílus ugyanis nem válik Ybl sajátjává, a későbbiekben "megtalált" reneszánsz stílusban már sokkal otthonosabban mozog. Az altemplomot a XX. sz. elejétől, a templom fűtési változatainak kialakításakor csővezetékek (melegvíz, majd gáz, végül villany) átvezetésére használták, aminek nyomai az 1996. évi részleges felújítása után is a mennyezeten látszanak. A II. Világháború alatt Budapest ostrománál és az 1956-os forradalom alatt is itt tartották a szentmiséket. (1. kép) A templom építése pénzhiány miatt akadozott, majd 1872-ben 2 évre le is állt úgy, hogy a tető nélkül meredező falak tetején fű kezdett nőni. Buda, Óbuda és Pest 1873-ban történő egyesülése után sikerül megoldani a folyamatos pénzügyi finanszírozást és az építkezés befejeződhet. A torony alatti előcsarnok márványtáblájának felirata erről így emlékezik: "ÉPÜLT ERZSÉBET CS. ÉS KIRÁLYNÉ VÉDNÖKSÉGE, BUDAPEST FŐVÁROS KEGYURASÁGA ALATT, YBL MIKLÓS TERVEI SZERINT 1867-1879, FELSZENTELTETETT FERENCZ JÓZSEF CS. ÉS AP. KIRÁLY ÉS ERZSÉBET CS. ÉS KIRÁLYNÉ NÁSZÜNNEPÜK NEGYEDSZÁZADOS ÉVFORDULÓJA NAPJÁN, 1879. ÉVI SZENT GYÖRGY HAVA 24-ÉN SIMOR JÁNOS BÍBORNOK HG PRÍMÁS, ESZTERGOMI ÉRSEK ÁLTAL". Erzsébet királyné védnöksége nemcsak az építkezéshez történő anyagi hozzájárulást jelentett, hanem azt is, hogy a királyi pár a felszentelést követő napokban 1879. május 4-én meg is látogatta az új templomot, sőt misekönyvet, stólát és miseruhát is ajándékozott a plébániának. Simor János, az 1867. évi királykoronázást celebráló hercegprímás neve is szerepel templomunk jótevőinek hosszú listáján. A főoltár készítéséhez járult hozzá, a Schlick féle vasgyárban öntött címere az oltár alsó részén látható. A 66 m hosszú és a kereszthajónál 21 m széles templom román háromhajós bazilika, három apszissal, ahol a főhajó 17 m, a mellékhajók 8,5 m magasak. A 66,7 m magas homlokzati középtorony oldalról két lépcsőtorony által közrefogva felkiáltójelként magasodik a nyugodt tömegű hajók előtt, a tér központjában elhelyezkedő hangsúlyos elemet képezve. (2. kép) Ezt a hatást tovább fokozza a Duna-partról egyenesen a torony elé vezető Bakáts utca, valamint az a tény, hogy Ybl a későbbi esetleges árvizek hatásának csökkentésére templomunkat a tér többi részéből 1 m-re kiemelkedő teraszra állította. A későbbiekben a bezárt régi templomot lebontották és a tér rendezése az új templomhoz alkalmazkodva kezdődött meg. A teret övező házak homlokzatai magasabbra nőttek és kialakult egy középen álló templom köré szervezett tér a középtengelyébe vezető Bakáts utcával Budapest egy sajátos hangulatú részét képezve, amely a Ferencváros központi tere. Természetes, hogy templomunk és Ferencváros védőszentje, Assisi Szt. Ferenc két szobra is megjelenik a homlokzaton a térről láthatóan: egyik a bélletes főkapu feletti ormon (Szász Gyula alkotása), a másik a kereszthajó északi oldalfalában szoborfülkében 1927-ben elhelyezve (Strobl Alajos műve). A gazdaságosság sarkallta Ybl-t arra, hogy a homlokzatok burkolására kő mellett nagyobbrészt olcsóbb téglaburkolatot használjon. Kő - az akkori Budapesten általánosan alkalmazott sóskúti durva mészkő - csak a homlokzat tagozott részein, ill. az időjárásnak kitettebb helyein jelenik meg. Ez a megoldás sok későbbi templom építésénél szolgál mintául: pl.: VIII. ker. Rózsák tere, XIII. ker. Béke tér, XIV. ker. Thököly úton a domonkosok-temploma, 1. ker. Szilágyi Dezső téri református templom, angol Kisasszonyok temploma Zugligetben, szegedi Fogadalmi templom, stb. A két anyag közül a sajtolt homlokzatburkoló tégla bizonyult időállóbbnak készítőjének, a tatai téglagyárnak jó hírét öregbítve. A belső tér értékei közül először a freskókat illik említeni. Than Mór és Lotz Károly alkotásai 1879 és 1881 között készültek. A szentély és kereszthajó magasabban levő falfelületein Szt. Ferenc életéből vett jelenetek láthatóak, az alacsonyabban levő részeken pedig magyar szentek valamint az ó és újszövetség alakjainak ábrázolásai kaptak helyet. Először került egy templom falára a magyar történelem egy eseményét ábrázoló kép (Lotz: Kapisztrán prédikációja és Hunyadi János utolsó áldozása) Lotz Károly Szt. Erzsébetet ábrázoló freskója az altemplomban a nedvességtől gyorsan tönkrement, a Than vázlatai alapján készült 8 db üvegablak a II. Világháborúban pusztult el. Lotz és Than művészi útja a Vigadó után, a Nemzeti Múzeum és templomunk freskóin keresztül vezet az Operaháznál történt kiteljesedés felé. A templombelsőben csodálhatjuk még meg Fessler Leó négy evangélistáját a szószék oldalába faragva, Ferenczy Béni Szt. Antal szobrát és Káldor Aurél prágai kis Jézusról 1962ben készültdomborművét. Szappanos Béla Kis Szt. Terézről készített domborműve (1961) a déli oldalbejárat mellett látható. A szentélybe vezető lépcsőket 1943 óta két oldalról Grantner Jenő Jézus Szíve, ill. Szűz Mária szobrai szegélyezik. A főbejárat nagykapuját Jungfer Gyula kovácsmester készítette és ajándékozta a templomnak, aki ezzel a művével a párizsi világkiállításon díjat is nyert. A Scholz Róbert műhelye által készített ornamentális díszítőfestés sajnos a II. Világháborúban elpusztult. Megmaradt viszont az altemplom boltmezőinek és oszlopfőinek Teichert féle dekoratív díszfestése, valamint a Lechner János helybeli óragyáros által készített toronyóra. A torony ács munkáit a norvég születésű Gregersen Guilbrand helybeli gyáros és vállalkozó végzi, akinek lakóházát a Lónyay u. 29. alatt mostanában újították fel. Az Ybl által tervezett orgonaszekrényt Thék Endre kivitelezte, magát a hangszert Országh Sándor készítette. Az 1994. évi, az Aquinkum orgonagyár kivitelezésében készült rekonstrukció során az eredeti tervek szerinti mechanikus szerkezetű orgona épült újjá megőrizve az eredeti orgonaszekrényt és a faragott sípokat. Thék Endre gyáros készítette még a padokat a templomhajóba, valamint adományként egy tölgyfa misekönyvtartót. Az 1892-ben felszentelt keresztelő kápolna faburkolatával a templom külön értéke lehetne.. Három üvegablaka Ligeti József műtermében készült Storno Ferenc tervei szerint. A SzentCsaládot ábrázoló ablakok a II. világháború során tönkrementek. A fa oltár kétoldali retablói - Jézus keresztelése és A vízözön képe - Than Mór alkotásai viszont ma is megfelelő hangulatot árasztanak a keresztelés szertartásához. Ferencváros '56 fontos eseményeinek színtere. A harcok során bizonyos védettséget nyújtó Bakáts tér e színterekhez közel esett. Itt a templom körül volt olyan burkolat nélküli terület, ahol az áldozatokat könnyen és nem is egészen méltatlan helyre el lehetett temetni. Így a templomterasz spontán temetkezési hellyé vált és maradt is a harcok befejeztéig, amikor a földi maradványokat át lehetett szállítani a városi temetőkbe. Magam is őrzök egy újságból kivágott fényképet, ahol a háttérben levő főbejárati lépcsők előtt friss sírhant domborodik a kereszten a következő felirattal: VÁRADI HUBA, ÉLT 15 ÉVET. És a sírt elborítják a hős előtt tisztelgő környékbeliek koszorúi, virágai. Méltó helyre került tehát a főbejárattól jobbra felállított 1956-os emlékmű, aminél a járókelőnek van alkalma elgondolkozni azon, hogy ezeknek a fiataloknak egy-egy csepp vére esetleg pont az ő érdekükben hullott ki. Kár, hogy az emlékmű melletti szomorúfüzet egy tavaszi vihar kidöntötte és kár, hogy alkotója nem próbált alkalmazkodni a környezethez. A forradalom elfojtását, november 4-ét követően szemtanúk szerint a Közraktár utca és Bakáts utca sarkán megállt egy szovjet tank és ágyújából két lövést adott le a templomra. Az elsővel a torony keresztjét döntötte le, a másodikkal pedig a főbejáraton talált be. Hogy csak ez a két lövés okozta volna nem valószínű, de a helyreállítás költségvetése alapján a templom siralmasabb állapotba lehetett, mint 1945-ben. Az 1957. évi gyorshelyreállítás államilag szervezett és finanszírozott akció volt azzal a céllal, hogy' 56 összes nyomát az év végére eltüntesse beleértve az Üllői úti szőnyegbombázás okozta foghíjjak be építését is. A templomfalak háromszínű és a boltozatok egyszínű, máig látható belső festése, az ablakok beüvegezése és a főbejárat mögötti szélfogó teljes egészében ekkor készült, miközben kívülről és belülről sok részleges helyreállítást is végeztek. Ennek a lassan 50 évvel ezelőtti munkának az eredménye mostanára elévült, ami a torony és a teraszt övező támfal és mellvéd állapotán látszik meg a legjobban. '57 óta nem végeztek a templomon átfogó jellegű felújítást. Nagyobb szabású munkát csak az 1978-79. évi tetőhéjalás csere és a főbejárat feletti kődíszek, szobrok cseréje jelentett, amit az Országos Műemlékvédelmi Hivatal végeztetett. Nagyobbnak számít még az altemplom részleges felújítása 1996-ban, amit a kárpótlási törvény alapján az egyháznak juttatott összeg tett lehetővé. Az önkormányzat által a helyi műemlékek felújítására fordítható keretből1999től kezdve pályázaton nyert összegből olyan kisebb épületrészek, berendezési tárgyak karbantartására, felújítására nyílt lehetőség, amiknél arra már égetően szükség volt. Így kerülhetett sor a főbejárat felújítására 1999-2000-ben, a déli oldalbejárat felújítására 2000-ben, az északi oldalbejárat és egy gyönyörű márvány keresztelőmedence felújítására 2004-ben, valamint a torony kőburkolatának többszöri veszélytelenítésére. Az építésben és az azt követő időszakban közreműködők: Ybl, Than, Lotz, Fessier, Szász, Thék, Jungfer, Scholtz, Országh mind az akkori Magyarország élvonalbeli képző-, ill. iparművészei. Közös alkotásuk elismerését jelentette, hogy akkori Európa - de mondhatjuk: világhírű művészeink: Munkácsy Mihály és Liszt Ferenc is megcsodálták a templomot, 1882. február 28-án. Ipolyi Arnold nagyváradi püspök, a művészetek nagy patrónusa és ismerője templomunk egyik jótevője - pedig 1886-ban tett itt látogatást, mindezekről a Historia Domus nem mulaszt el megemlékezni. Amit tehát elődeink komoly anyagi áldozatok árán, kimagasló művészi teljesítménnyel létrehoztak, utódaik újabb anyagi áldozatok árán tovább díszítettek, majd Budapest 1945. évi ostroma, és az 1956-os forradalom után helyreállítottak, azt a XXI. század Magyarországa társadalmának is meg kell becsülnie, hogy továbbra is a Ferencváros büszkesége lehessen.

Andrássy Balázs okl. építészmérnök templomgondnok

Felhasznált irodalom: Ybl Ervin: Ybl Miklós (1956 évi kiadás) Szvoloda Dománszky Gabriella: Ybl Miklós szerepe a budapesti falképfestészet kiteljesedésében a XIX. sz. második felében (A Hild-Ybl Alapítvány kiadása 1991)

Sign up to comment. Sign in if you already did it.

Photo details

  • Uploaded on May 22, 2010
  • © All Rights Reserved
    by József Király

Groups