Figyellek!

Not selected for Google Earth or Google Maps [?]

Comments (13)

Ferenc Kormos on March 4, 2012

De jól elkaptad! Gratulálok, tetszik és kedvenc is!

József Menyhárt on March 5, 2012

Kedves Ferenc!

Köszönöm a látogatást és a megtisztelő értékelést.

Üdv, József

Annelise L Floroian on March 5, 2012

Like.

József Menyhárt on March 5, 2012

Multumesc, Annelise!

József Rózsa on March 6, 2012

Szervusz József !

Nagyon aranyos ! Szép felvétel !! Tetszik !

Üdv: József

József Menyhárt on March 7, 2012

Köszönöm szépen József, örülök, hogy tetszik.

Üdv, József

Bozor Magdi on March 16, 2012

Nagyon aranyos! Remek fotó, nagyon tetszik

üdv. Magdi

liz98 on March 17, 2012

Milyen érdekesek ezek a hazai, szőrös fülű mókusok! :) Kedves fotó! Tetszik és Kedvenc!

Üdv, Liz

József Menyhárt on March 18, 2012

Köszönöm kedves Magdi,

Loewenkind,

és Liz!

Üdv, József

Tom Sellek on March 18, 2012

Great capture ,like Liz

Ciao tom

NyB on June 26, 2012

Tiszteletem a türelmednek! LIKE Béla

József Menyhárt on June 26, 2012

Köszönöm kedves Béla! Valóban sok türelem is kell, de a sikeres természetfotózáshoz nem elég. Alapos természetismeret szükséges, a legapróbb részletekig, a rovaroktól a nagyvadakig. Nem csupán a fajismeret, hanem az életterük és különösképpen a viselkedésük ismerete nagyon fontos. Ezek nélkül, vaktában fotózgat az ember, ami nagy ritkán, véletlenszerűen a lencse elé kerül. Meg kell említsem, hogy számomra nagy kihívást jelent az a tény, hogy itt Zalában, ahol többnyire fotózgatok, rendkívül intenzíven vadásznak. Szinte egymást érik a vadászlesek, és ilyenkor nyáron is etetik a vadat, nem azért, hogy ne a vetésbe járjanak enni, hanem, hogy puskacső elé csalogassák őket. Szerintem etikátlanabb dolog nincs is, mint szórón, táplálkozás közben meglőni a vadat. Egy ilyen területen, rendkívül érzékenyek lesznek az állatok, szinte minden faja. Egyrészt történik egy erős szelekció, amelyik nem elég „éber”, abból jobb esetben trófea lesz, vagy megy a „pörköltbe”. Na egy ilyen területen, nem lesből, hanem cserkelve fotózni az állatokat, az nekem méltó kihívás, ráadásul nem fejvesztett menekülésüket megörökíteni, hanem békésen legelészve, bájosan, szelíden, vagy éppen kíváncsian ábrázolva őket, mert képeimmel inkább szimpátiát, szeretetet, nem pedig szánalmat szeretnék ébreszteni. Ennek a mókusnak ezt a látható kíváncsi tekintetét nem tudtam volna előcsalni, alapos ismeretek nélkül, ha nem lett volna gyerekkoromban saját mókusom. Nem olyan kalitkába zárt, hanem igazi szabad mókus. Jött ment az udvaron, ugrált fáról fára, ha kedve tartotta be jött a házba. Édesanyámra azért különösebben figyelt, mert Ő néha megdorgálta, ha mászkált a függönyön. Aranyos állatka volt, rendkívül játékos, ha éppen nem talált emberi játszótársat, a macskát provokálta. Persze a macska mindenáron meg akarta fogni, csak ne lett volna olyan rendkívül fürge. Eleinte kicsit aggódtam is érte, de aztán látván a nagy fölényét, megnyugodtam. Állítom, sokat megtudtam a mókusokról, többek közt azt is, hogy roppant kíváncsiak, minden érdekli őket. Ezt a tényt használtam ki ennél a mókusnál is. Az avarban keresgélt élelem után, amikor észrevett és fürgén felszaladt a fára, mert a talajon kevésbé érzi biztonságban magát. A fán, biztonságos magasságban, megbújt a fatörzs ellentétes oldalán. Közelebb mentem a fához, a lehető legjobb fotóálláshoz, anélkül, hogy megpróbáljak az ő felére kerülni, mert azzal csak tovább rontottam volna a biztonságérzetén, és menekülni kezdett volna fáról-fára. Lőállásba, türelmesen mozdulatlanul állni, amíg a kíváncsisága le nem győzi a félelmét. Kíváncsisága azáltal is fokozódik, hogy nem hall mozgást és nem lát ki a fatörzs mögül, ezért el kezd óvatosan mozogni és kikandikálni a törzs mögül, hogy láthassa mi lett veled, még ott vagy? Ha továbbra sem mozdulsz, csak fokozódik benne az érdeklődés. Ha kijjebb jön, esetleg dobbant a hátsó lábaival, vagy gyakran csacsogó hangot hallat az jó jel, provokálni akar, hogy megmozdulj. Ha továbbra is nyugodt, mozdulatlan maradsz, egyre bátrabb lesz, s ha egy-egy fotót is lősz róla, a fényképezőgép finom kattanása még kíváncsibbá teszi, míg ki nem ül így szépen fotópózba. Hát ilyen egyszerű! Elnézésedet kérem, hogy ilyen regényt írtam erről a szerény kis állatról, de kedves gyerekkori emlékeim megelevenedtek a körülmények felidézésével. Üdv, József

NyB on June 26, 2012

Kedves József! Nagyon örülök, hogy szántál időt erre a levélre. Ez az amit a legjobban hiányolok erről a fotós oldalról. Mindenki válogat a fotók küzül és húha, de jó, de széppel elintézi az egészet. Pedig úgy gondolom, hogy nem a magamutogatás lenne ezeknek az oldalaknak a célja, hanem az információ megosztás, kapcsolat tartás, barátság építés. Megmutatni olyan helyeket, eseményeket ahol a másik esetleg nem járt, nem úgy- nem azt látta stb.

Engem is megérintett a természet szeretete. Sok éve készítek víz alatti filmeket. Ott sem lehet kapkodni. Ki kell várni, amíg a "téma" a lencse elé úszik. Nem lehet üldözni a riadt állatokat. Ebbe világba mi idegenként csöppenünk bele, tiszteletben kell tartani a "helyi" szokásokat. Semmihez nem nyúlunk, semmit nem bántunk. Nézelődünk. Akkor talán lesz olyan szerencsénk egy-egy helyi lakos megtisztel a bizalmával és a kamerába néz, mint Neked a mókus! Zalában sokat járok (Vas megyei lévén), szeretem azt a dimbes-dombos tájat. Most a fotózással is próbálkozom egyelőre kevesebb, mint több sikerrel. Sok jó témát kívánok Neked és Mindenkinek. Béla

Sign up to comment. Sign in if you already did it.

This photo is currently not mapped.

Suggest location

Photo details

  • Uploaded on March 4, 2012
  • © All Rights Reserved
    by József Menyhárt
    • Camera: PENTAX K-r
    • Taken on 2012/02/27 09:58:15
    • Exposure: 0.003s (1/400)
    • Focal Length: 300.00mm
    • F/Stop: f/10.000
    • ISO Speed: ISO200
    • Exposure Bias: 0.00 EV
    • No flash

Groups