Panoramio is closing. Learn how to back up your data.

.....egyszerre bánat és remény.

Zelk Zoltán: Ha kérdik egyszer

Kertben szerettem volna ülni,

így álmodtam én őszömet,

nagy csend fényében elmerülni,

míg lassún hulló levelek

vállig, homlokig borítnának,

szépen halni megtanítnának -

az elmerengő képzelet

esztendeim kemény szálából

ily lágynak szőtte őszömet.

Szerettem volna ülni lócán

alkonyidőn, a ház előtt

hallgatni utak csobogását,

köszönteni az elmenőt.

így lettem volna gazda s vendég,

így mondtam volna szép jóestét

mindenkinek, mikor az ég

a sárguló napot leejti,

mint őszi ág a levelét.

Nem kertben, nem ház előtt lócán,

ülök a világ küszöbén,

s ha kérdik egyszer, mi járatban,

mit végeztem e földtekén,

ki oly ritkán s dünnyögve szóltam? -

de a szegénynek szava voltam,

ezért voltam, lehettem én

egyszerre alkony s pirkadó nap,

egyszerre bánat és remény.

Show more
Show less

Photo details

  • Uploaded on October 28, 2012
  • © All Rights Reserved
    by Judit Ulicskáné Hege…
    • Camera: NIKON COOLPIX P500
    • Taken on 2012/10/27 13:38:41
    • Exposure: 0.017s (1/60)
    • Focal Length: 38.20mm
    • F/Stop: f/6.300
    • ISO Speed: ISO160
    • Exposure Bias: 0.00 EV
    • No flash