Photos by Fokukac: on the map, in Google Earth (KML)

SA VA IAU NEAMU IN PULA DE SHOGORI IMPUTITI!!!!MANCAMIA_TI PULA ANIMALE IMPUTITE O SA ARDETI IN LAGARE PANA O SA PRIMITI AUTONOMIE!!!!SUGGETI PULA MAGHIARILORR VOI SI TARA VOASTRA

es un pais maravilloso lo digo por que yo e estado en este lugar y recomiendo que vayais a verlo

A Zsolnay Múzeum

Pécs legrégebbi épületében, az 1477-ben épült egykori nagypréposti házban, a Káptalan u. 2. szám alatt található a Zsolnay Múzeum. A ház homlokzatán, a vakolat megbontása után helyenként láthatóvá vált a homlokzat eredeti, reneszánsz-kori festése.

A kiállítás a világhírű Zsolnay kerámiák történetét és jellegzetes darabjait mutatja be, megismertet a család történetével, és áttekintést ad a gyár tervezőművészeinek munkásságáról. Az épület lépcsőházának falán kerámia épületdíszeket és eozin falburkoló elemeket tekinthetünk meg, az emeleti folyosón pedig a világkiállításokon elért sikerekről tanúskodó oklevelek, valamint majolika képtáblák láthatók. A termekben elhelyezett csillárok és cserépkályhák a kerámia lakáskultúrában betöltött hangsúlyos szerepét érzékeltetik. Zsolnay Vilmos és lányai: Teréz és Júlia alkotásai, valamint a gyárban dolgozó magyar és külföldi mesterek edényei, tálai hívják fel magukra a figyelmet. A második és harmadik teremben a párizsi világkiállítást követő (1878 utáni) időszak termékei láthatók: középkori elefántcsont-faragásokat idéző kerámiák, zsugormázas, áttört, vagy rizzszem-mintázatú alkotások; a gyár fénykorának termékei, a fémesen csillogó eozin műremekek; a szecesszió korának mesterei, Rippl-Rónai József, Apáti Abt Sándor, Mack Lajos, Darilek Henrik, Nikelszky Géza munkái.

A negyedik teremben az első világháború utáni időszakban készült porcelánedények, vázák és eozin dísztárgyak kaptak elhelyezést. A feljárati lépcsőtől balra nyíló kis teremben, a Zsolnay család életéből, tárgyi környezetéből megidézett emlékszoba tekinthető meg. A múzeum kertjében állatszobrok - köztük a Mauzóleumhoz vezető út mellett álló oroszlánok közül három - valamint vázák láthat

A műalkotás 1912-ben készült, de csak 1930-ban állították fel. Díszítése a nagyszentmiklósi kincs elemeit idézi. A négy méter magas kút négy oldalán egy-egy ökörfej-csorgóból folyik a víz az íves medencébe. A Zsolnay Miklós ajándékaként felállított kutat a város és a Zsolnay-gyár címere díszíti, a káva négy oldalán pedig felirat olvasható: \"Zsolnay Vilmos emlékkútja legyen örök szemtanúja Pécs város virulásának lakói boldogulásának\"

Szabadon látogatható.

Hunyadi János, a törökverő hős lovas szobrát, Pátzay Pál szobrászművész - bronzból készült, mészkő talapzaton álló - alkotását 1956-ban, Hunyadi János halálának 500. évfordulóján állították fel a tér délkeleti sarkán.

A szobrot Pécs városa ajándékba kapta a Népművelési Minisztériumtól - abban az időben a köztéri alkotásokat központi pénzből készítették, és utólag döntötték el: hol állítják fel. A Hunyadi-szoborra kiírt pályázatra 1951-ben 64 művész jelentkezett, közülük az I. díjat és a kivitelezés lehetőségét Pátzay Pál nyerte el. A mű a korszak előírásosnak számító realista megfogalmazásában készült, attól kissé eltérően, stilizált, sima felületekkel. A hivatalos kritika dicsérte, a szakmai vélemények nem jutottak felszínre. A pécsiek azonban makacsul, hosszú időn át bírálták a szobor elhelyezését, amihez éppúgy makacsul ragaszkodott az alkotóművész, aki sehol másutt, mint a Széchenyi téren tudta azt elfogadni. A város és a párt akkori vezetői hajlandók lettek volna lebontani a Szentháromság szobrot, mert ők viszont Hunyadit a tér közepén akarták látni. Végül a művész érvei győztek, és a szobor a mai helyére került. Napjainkra a Hunyadi lovas szobor a városközpont, a Széchenyi tér jellemző szimbóluma lett.

Az egykori Szent Bertalan-templom helyén épült fel a török dzsámi 1543-46 között. A török kiűzése után a jezsuiták kapták meg, a minaretet lebontották, az épületet átalakították, de az ma is őrzi az iszlám jegyeit.

A dzsámit Gázi Kászim építtette.

A dzsámi imafülkéje (mihrábja) a délkeleti fal tengelyében látható, festése rekonstrukció. Ettől balra és jobbra Allah és Mohamed nevének felirata figyelhető meg. Sztalaktit boltozata, szamárhátíves ablakai a mai keresztény templom hangulatában érdekesen idézik fel a török építészet sajátosságait. Szenteltvíztartói török mosdómedencék voltak.

A dzsámi építtetője Gázi Kászim, a később budai pasa volt. A dzsámi épségben maradt a város visszafoglalásakor. Ezután a jezsuiták templomuknak használták. 1702-ben, majd 1766-ban átalakították, elbontották az előcsarnokot és a minaretet, ami az épület jobb sarkán az előcsarnok támfalához csatlakozott. 1939-42 között az átalakítások és a későbbi hozzáépítések falai közül kibontották a dzsámit, és ezzel egy időben toldották hozzá északon a ma is meglévő félköríves építményt.

Amfiteátrum

Pula legfontosabb látnivalója a hatalmas római amfiteátrum. A húszonháromezer nézőt befogadó ellipszis alakú építmény hosszabbik tengelye 132 méter, a rövidebbik 105 méter, nagyobb mint a római Colosseum. Mivel részben domboldalra épült, ezért a szárazföld felőli oldala kétszintes, a tenger felőli viszont három; bejárata ez utóbbi oldalon van. A küzdőtér szintén ellipszis alakú, 68x42 méteres. Az épület ma viszonylag távol helyezkedik el a tengertől, ennek oka, hogy az öböl egy részét az évszázadok folyamán feltöltötték. A római korban még közvetlenül a part mellett állt, a viadalok során megölt emberek és állatok egy rövid csatornán át a tenger vizébe kerültek… Az egykoron brutális rendezvényeknek otthont adó amfiteátrum ma koncertek, operaelőadások színhelye.

Piran valóságos gyöngyszem. Kikötője kicsi, viszont annál hangulatosabb. Ideális egynapos megálló. Kilátója pazar látványt biztosít a félszigetre és az előtte elterülő tengerrészre. Természetes megálló, mert itt kell ki- és bejelentkezni Horvátország felé.

Porečből délnek vesszük az útirányt, és egy ritka természeti képződményt keresünk fel. Ez a Limski Kanal (Lim-csatorna), elterjedt nevén „Lim-fjord”. Ez utóbbi név onnan ered, hogy a mélyen a szárazföld belsejébe nyúló tengeröböl látványa az észak-európai fjordokra emlékeztet. Azonban itt teljesen másról van szó, hiszen a fjordoknál gleccser által kimélyített völgybe nyomul be a tenger, itt viszont sosem voltak gleccserek, egy időközben kiszáradt folyó medrébe húzódott be a tengervíz. S hogy hova tűnt a folyó? Erre Isztria geológiai felépítése adja a magyarázatot: a félsziget nagy része üregekkel, barlangokkal teli. A folyó az évezredek alatt addig mélyítette a medrét, amíg átszakította az egyik föld alatti üreg mennyezetét. A folyó innen kezdve a mélyben folytatja útját tovább, felszín alatti vízfolyásként, a régi meder pedig kiszáradt. Ez azonban még nem ad választ arra a kérdésre, hogy miként került oda a tengervíz. Erre az a magyarázat, hogy az egész horvát partszakasz folyamatosan süllyed, így a tenger fokozatosan 9-10 kilométer mélységig nyomulhatott be a szárazföld belsejébe. E kis elmélet után adjuk át magunkat a látványnak, a csatorna feletti magaslatról az egész vidéket körbepásztázhatjuk tekintetünkkel. A nézelődést követően pedig az út menti árusoktól helyi termékeket: sajtokat, pálinkát, szárított levendulát vásárolhatunk emlékbe.