Atilla Király Városa Alapítvány
439
photos
161
on Google Maps
views
“Árpád több vezér előtt ért arra a hegyre, amelyet akkor Noénak hívtak (ad montem, qui Noe tunc appellaba-tur), és Magyarországnak (Hungariae) ezen a részén választott lakóhelyet (sauaeque habitationis sibi locus elegit) maga és csapata számára. Ott azután idok múltával Szent István (beatus Stephanus), a magyarok elso ilyen nevű királya, aki Árpád nemzetségéből származott (ex genere Arpadi defluxit) megalapította Fehér várost (Alba urbem condidit). Ezt a Fehér várost (Albensis ab urbe) azonban Alba Rega-lénak is hívják (quam vocant Alba Regalem, nomen accepit), amelyet mocsarak (in paludosis) vesznek körül”. “Miután átkeltek a Dunán és megérkeztek Pannóniába, maga Árpád azon a helyen állította fel sátrait, ahol később Albana civitas felépült”. Kézai Simon Egy nap a Duna folyó partján, egy hegy tetejére értek /a hunok/, mely Szikán néven volt ismeretes… A Szikán hegy tetejére egy hatalmas várat építenek, egy szerencsés órában felhúzták a várfalakat és tornyokat… Szikamberija városa régi alakjában teljesen felépült. Tarrihi Üngürüsz A honfoglaló magyarok Árpád fejedelem vezetésével tudatosan keresték a hun király várát. A Szvatopluk szláv fejedelemmel a mai Káposztásmegyer magasságában megvívott győztes csata után vonultak be Attila korábbi királyi székhelyére. "Eoque Arpad Zuatapolug cum ceteris Hungaris, ut superius dictum est, debellato et occiso castra fixit in monte Noe prope Albam, et ille locus est primus, quem Arpad sibi elegit in Pannonia, unde et civitas Alba per sanctum regem Stephanum, qui ipso processit, fundata est ibi prope" „Amikor Árpád a többi magyarral együtt, miként fentebb elmondtuk, harcban legyőzte és megölte Zuatapolugot, tábort ütött Noe hegyén Alba közelében. Ezt a helyet választotta Árpád először Pannóniában, s szent István király, aki tőle származott, ezért alapította ennek közelében Alba városát” (Barsi János) Weboldal: http://albaregalis.hupont.hu/8/a-kiralyi-feher-alapitvany mail: varosallam@gmail.com

Atilla Király Városa…'s conversations

Az Óbudai prépostság és Óbuda királynéi város területi azonosítása Dillich Óbuda látképe egyben azt is bizonyítja számunkra, hogy a metszeteken valóban Óbudát látjuk. A háttérben teljesen világosan és egyértelműen a ma is jól ismert Budavár-Gellért hegy Pest látható! Tehát ezek a látképek Alt-Ofen-Óbudát ábrázolják, még véletlenül sem Bad Deutsch Altenburgot vagy a Búbánatvölgyet, mindkét buta teória végérvényesen elbukott!

Nem emlékszem, hogy lett volna rajta ilyen, de nem is zárom ki. Minden információ jól jönne.

üdv. rábukkantam amaz vár(3) falának romjaira,szívesen megosztok fotókat, amennyiben érdekes lehet. j.dezsi@freemail.hu

Ne húzd fel magad Zoli ezen! A két említett terület mindössze 30 km.re van egymástól. Az egész Pilis egy összefüggő nagy jelentőségű történelmi egység.Esztergomtól Budakalászig, végig a Duna mentén és a 10sz. és a 11sz. fő útak közötti terület együtt! Kívánok szép őszi felfedezéseket a Pilisben! A szentlélek legyen veled!

lerombolt, részben jócskán megrongált és magtárrá alakított templomokkal. Fölmentem ezek egyikébe, hogy annál jobban beláthassam a környéket és a kis fáradságot bőven megérte a pazar kilátás. E legkülső elővárosban, mely a Szent Gellért-heggyel szembe néz, a hévizes fürdők még épek, ahogy Óbuda felé a többi, sokkal előkelőbb fürdő is. Ez utóbbi hely egyébként a megtekintésre leginkább érdemes: az út mellett a hegy lábánál az átlátszó üvegnél átlátszóbb, mély és oly bővizű forrás bugyog fel, hogy az út túloldalán malmot hajt meg, és a lerombolt Vár hideg vizes fürdőit is ellátja. Épp csak továbbindulsz és lám, bugyogó vizű forrásnál vagy! Ennek forrósága vezetékkel a fürdőkbe hozva a másik hidegével csodálatosan keveredik. Maga az épület igen praktikus kialakítású: a belépőnek ugyanis rögtön egy közepes térségen kell áthaladnia, melyen a hévforrás folyik keresztül, azután egy másik ajtón át magába a fürdőbe vezet az út, melynek alaprajza, ha jól emlékszem, nyolcszögletű, mindenfelől járdával és fülkékkel szegélyezett, melyekben át lehet öltözni. A tüzetesebb szemrevételezés nem volt biztonságos egyrészt a magyar útonállók, másrészt a Fehérvárról!!! lesből támadó törökök miatt, akiknek egészen odáig könnyű volt kirohanást intézni, ha épp ahhoz támadt volna kedvük. A szemközti dombok szőlőben és vetésben gazdagok, innentől legelők és a közelben Óbuda és termékeny szigeteivel a Duna is csodamód növeli a hely szépségét és kies voltát. A Duna mentén a Szent Gellért-hegy lábánál voltak az elővároson kívül a szemközi oldalon más hévizes fürdők is, de elhanyagolt és már romos állapotban; így nem is zavartattam magam, hogy ezekhez nem sikerült eljutnom.

Budára abban az időben senki magyarnak nem volt szabad belépni. A rácokat, akiket említettem, főleg a nőket, beengedték; az ő kinézetük és ruházatuk, ha nyilvánosan mutatkoztak, nem volt igénytelen és ízléstelen sem; táplálkozása és élete egyébiránt mindkét nemnek koszos, olyannyira, hogy mellettük elmenve úgy éreztem magam, mintha barlangokban rejtőzködő rablók figyelnének engem. Egykor közülük sokan kereskedéssel foglalkozva igen meggazdagodtak. A híd, ami ezt az elővárost Pesttel összekötötte, ha jól emlékszem 57 hajóra épült és körülbelül tízezer láb hosszú volt.

Pest, ez a nagyjából négyszög alakú város, noha sok helyen sújtotta a háború dühe, már mind jobban újjáépül, és sokkal népesebb lakosságú, mint Buda, mivel fekvése a síkság miatt alkalmasabb és megfelelőbb a folyó kihasználására. Budával szemben fekszik, de úgy, hogy kapuja csak a Vár szélével van egy vonalban, a város többi része aztán a folyó alsóbb szakaszán van. Itt igen sokat láttam azokból, akiket

Etel fehér Atilla Etele L Prokopius az egyházat melyet a megtérteknek emelt Fehéregyházának Alba Ecclesia nevezte el Ez okmányra Fehér következő zár szavakkal él Cum Arpadus Dux prope Albam Ecclesiam B Virginia ad quemdam aquaeductum lapi deum sit intumulatus locus sepulcri ipsius hoc documento satis indicatur Ecclesiam Albam sub pomontorio Vetero Budensi stetisse altero etiam monumento certum est Ezen okmány szerint is a Fehéregyháza mely még 1425 ik évben épségben fenn állott az ó budai szőlőhegyek fokában feküdt b alatta egy ut vezetett el mint ez nagy férfiak sírhelyeinél szokásos vala hogy az utasok könnyen oda férjenek s azt emlékezetben megtarthassák Posthu mi 3 Lászlónak 1463 ból kelt adománylevelében is Fehéregyház mellett mely a felsőbb budai vizeken épült malom körében szintén egy itt elvezető kelet felé eső utról tétetik említés Ismerd magyar haza a te atyádat Tiszteljed a te Josuedat Az ígéret földére kihozott nemzet És Árpádnak hamuiban is Az oly sok királyoknak származó magvát Hálaadó emlékezettel tiszteljed Horányi Magyarország kapitányai sírköveiről

Az Óbudai rézmetsző(aki helyszíni lát-képpel dolgozik) hogyan tévedhet?

Sötétségben-világosságban-forrás felett egy hatalmas ősi "Pogány" egyház.

Elpusztult Óbuda környéki település, Boron és Kande határvidéke.

Kumorovitz L. Bernát: Budapest Történetének Okleveles Emlékei: Budensis Veteris Castrum antiquum Kurchan vocatum

« Previous12345678...2223Next »

Friends

  • loading Loading…

 

Atilla Király Városa…'s groups