A ráckevei uradalom, mint korona-birtok, Mária Terézia királyn? sorrendben ötödik gyermeke, Mária Krisztina f?hercegn? Wettin Albert Kázmér Ágost (1738-1822) szásztescheni herceggel 1766-ban kötött házassága után nászajándékként került a fiatal hercegn? birtokába. Halála után az uradalmat férje örökölte, aki királyi helytartóként tevékenykedett Magyarországon. A ráckevei uradalom prefektusa, Georch Illés - Albert herceg engedélyével - 1819 március 1-én jelentette meg azt a hirdetést, melynek értelmében 50 házhelyet jelölnek ki a Fehérvár-felé vezet? út mentén, annak két oldalán. Tulajdonképpen ekkor kezd?dött meg a település kialakulása, ezt követ?en szakadt el Promontortól. Ezért tekintjük e dátumot Albertfalva születésnapjának. A helység a betelepül?k többségét alkotó szászokról a SACHSENFELD (Szászföld) nevet kapta. E névvel találkozunk már az 1825-ben megjelent pecséten is. (l. fénykép) A kés?bbi id?k folyamán kapta a település - Albert herceg emlékét meg?rizend? - el?bb az Albert-falu, majd kés?bb a végleges Albertfalva nevet. E névváltozásokat a múzeumban látható pecsétek is tükrözik az id? el?rehaladtával. Van olyan pecsét is, melyen mind a magyar, mind a német felirat megtalálható. El?került 12 levelez? képeslap is, melyek a település életét, iparának fejl?dését, az építkezéseket mutatják be. Az eredeti képeslapok szintén megtalálhatók a múzeumban. Albertfalva, mint falu 1900-ban nyerte el a község elnevezést, 1910-re pedig nagyközséggé n?tte ki magát. Nagy Budapesthez 1950. január 1-vel csatolták. Ekkor sz?nt meg önállósága, mely 131 évig tartott. A Budapesthez való csatolás 50. évfordulójára készült el az a kiállítás, mely Albertfalva önállóságának éveit hivatott bemutatni kronológiai sorrendben hat másfél négyzetméteres tablón. A tablókon megtalálhatók a település kialakulásának el?zményei, a római kori id?k, a középkori épületmaradványok képei, a kutatások során fellelhet? els? tulajdonos - Savoyai Jen? - portréja is, a ráckevei birtokhoz való tartozás körülményei, a Mária Terézia kor intézkedései, az els? születési, házassági, halotti anyakönyvi bejegyzések másolatai, az els? pecsét, az els? térképen való megjelenés, a legrégebbi, 1828-as keresztlevél, mely a múzeum birtokában van, valamint minden nagyobb eseményt, történést megörökít? dokumentum, mely a település életében bekövetkezett.